:)

Az életem..mostanába rendesen megváltozott.! Van egy fiú, azthittem hogy teljesen MÁS mint a többi, beleszerettem, aztmondta , hogy ő is szeret, együtt is voltunk, 1 hónapig..aztán véget vetett a dolgoknak, vége lett a 'tündérmesének' , azthiszem mondanom sem kell, teljesen padlón voltam, semmihez nem volt kedvem , persze ő előállt az ötletével, hogy maradjunk BARÁTOK, rám is írt a szakítás utáni napon rögtön, beszélgetni akart, én belementem.!
Nem kelett volna, mert rájöttem, hogy így csak roszabb, 'persze, így tudom hogy mi van vele, jó lesz ha beszélgetünk' ..ezt gondoltam, de aztán kiderült, hogy mégsem jó, mert látom, ahogy ő milyen jól érzi magát.! ..így hát az utóbbi pár napban, ő sem írt, én sem írtam, nem beszélgettünk.Tiltani akartam, hogy ne is lássam, hogy ha fent van, hogy még VÉLETLENÜL se írjak rá, ha elkapna az 5 perc.. vagy hogy ne lássam, miket posztol ki az üzenőfalára, de úgy gondolom, hogy ez gyerekes dolog lenne, így hát, élem az életem, megmutatom neki, hogy a barátaim segítségével feltudok állni, és igenis én erős vagyok, és boldog leszek.!!  Úgylátszik minden történet azzal a hibával kezdődik hogy 'Ő más mint a többi'..! Nem! Ilyen nincs, fogadjátok el.:)
Vagy ha mégis van, akkor igazán siethetne, mert már unom a várakozást.Vagyis nem.! Mégsem, mert tudom , hogy a jövőbeli kapcsolataim is így fognak kezdődni, hogy azthiszem majd, hogy egy újabb tündérmesének nézek elébe, és a vége... a vége sosem úgy alakul ahogy szeretném.! De hát nem minden mehet úgy ahogy mi szeretnénk.:)