Néha annyira nemtudom mit tegyek. Tanácstalan és teljesen elhagyatott vagyok. Amikor társaság vesz körül, mindig megjátszom , hogy minden rendben van..a boldogság fokain lépkedek, de mikor egyedül , a szombámban fekszek, és szól a zene a fülesben, és rá gondolok .. elfog a sírás, és egész éjjel csak sírnék és sírnék.Hiába próbálok másra gondolni , csak Ő jár a fejemben, csak rajta zakatol az agyam.! És rá gondolok, és tudom , hogy Ő meg én, teljesen külön utakon, külön vágányon, külön útsávon , vagy teljesen mindegy hol..de KÜLÖN , és még a szívem is kihagy, csak egyetlen egyet dobban, mikor belegondolok hogy KÜLÖN.! Aztán valamiképpen elalszok..talán sírás közben.Reggel felkelek, kezdődik minden előröl.Felteszem az álarcom, megint az a 'boldog' lány vagyok..és majd este megint csak a KÜLÖN dolgon zakatolok. és ez így megy , már több mint egy éve.:))